Húú, elmondani sem tudom, milyen sok élményben volt részünk!
Kezdve onnan, hogy elindultunk Ferihegyről, nagyon szép ám a kettes terminál. Aztán megkezdtük a becsekkolást: repjegy nyomtatás, határátkelés, csomagok átvilágítása, összes fénybigyós tartozék levétele, aztán laptop kivétele, majd a kis busszal mentünk a géphez. Picit hideg volt és fújt a szél, de azért nem volt vészes. Felvettem az összes pulcsimat. Gabi még csinált néhány képet a reptéren. Aztán beszálltunk, leültünk, bekapcsoltuk az övünket és felszálltunk: 10.000 m magasan repültünk 1000 km/ sebességgel,kinti hőmérséklet mínusz 62 fok, valamint 836 km-t tettünk meg. A gépen ettünk egy kis szendvicset,aztán már alig telt el az utazási idő már le is szálltunk.
Frankfurt - reptér. Nagyon-nagyon hatalmas és szép reptér! Itt már este háromnegyed nyolc volt. Ott sem volt nagyon jó idő, hideg volt. Leszálltunk és a terminálba mentünk át. Ez egy külső része a reptérnek, ahol le tudtunk ülni. Sötét volt, alig voltak a reptér ezen a részén.
Néha néha egy-egy takarító jött el mellettünk. Összeismerkedtünk egy nagyon aranyos magyar tanítónénivel, aki szintén Sydney-be ment. Vele sétálgattam a terminálban, mert nem akartunk leülni, mert még sokat fogunk úgyis ülni. Itt kolbászoltunk, picit éhes voltam már, no akkor van nálam euró, nézzük mi van az automatákban (mert itt minden üzlet zárva volt). Chips...no jó ettünk egyet Gabival, meg Anyuk maradék utolsó tábláját is megettük. De még azért tudtam volna enni. Ezen a részen már hűvös volt, nagyon fáradtak is voltunk, mert előző este nem nagyon aludtunk az izgalomtól. Vártuk az infóstáblán,hogy jelenjen meg, hogy hova, melyik kapuhoz kell mennünk. Végül is két óra sétikálás után meg is jelent: 2termilál D 8-as kapu. Huh. Akkor már el is indultunk még egy magyar házaspárral, akik a lányukhoz mentek Új-Zélandra. Kiértünk egy csomagkiadó részhez, azon keresztül, majd még egy nagy üzlethelyiségrészen keresztül mentünk, majd megérkeztük a kapuhoz: mondanom sem kell, átvilágítás, fémek levétele megint, megnézték az elektromos eszközeinket, hogy működnek-e. Ott beszállókártyát megkaptuk és helyet foglaltunk. Ott bemondta a hangosbemondó, hogy először a gyerekek, idősek, majd a gépet hátulról töltötték fel..mi a 48 A és B helyen ültünk,nagyjából az elején.Ez egy két emeletes hatalmas gép volt a Qantas gépe!!!! Iszonyat nagy, szárnyanként 4-4 turbina hajtotta!! Szárnyhoz kerültünk, de azért láttunk kifele!!
Hatalmas ez a reptér ott is Frankfurtban! Alig hogy leültünk, már hamarosan befejeződött a beszállás, majd öv becsatol és uzsgyi! Ú, amikor az a nagy gép beindult!!!! Fél óráig kolbászolt a reptéren, míg a kifutóhoz ért. Aztán gyorsított és uccú: mennyi kraft volt benne!! Hatalmas gééép, jó Isten! Felszállás után jött is stuardess, hozott vacsorát, már őszintén szólva éhesek voltunk. Marhát kértünk. Hát egy picit ízelten volt, de sebaj, örültünk ennek is. Aztán egy kis tea, majd lefekvéshez kellett készülnünk: leoltották a lámpákat és amit kaptunk szemellenzőt, azt raktuk fel, hogy a többi pici fény ne süssön a szemünkbe. Szerencsére pont az ablak mellett ültünk!!! Szép volt a kilátás: ahogy felszálltunk és Frankfurt ki volt világítva!!! Gyönyörű sok kis színes fényforgatag!!
Az utazásunk során szerintem egy csomó kaját megettünk: meg ropit, csokit, mentost...forrócsokit. Viszont nem kóstoltuk meg az alkoholokat, valahogy nem kívántuk, meg azért ha rosszul lettünk volna,az gáz lett volna. Gabi filmet nézett,én próbáltam aludni abban a szemellenzőben, mondanom sem kell, nagyon jókat nevettünk, ahogy felvettem, már csak a nagyméretű rózsaszín hajcsavaró hiányzott a fejemről : )))
Aztán sikerült aludnunk,miután itthoni idő szerint hajnal egykor kajáztunk. Kb 7-ig tudtam aludni is. Szegény Gabi nem nagyon, nem az Ő mérete ez a szék, mert olyan, mintha beülnél a volán mögé és annyi a mozgástered!! Gabinak meg hosszú a lába és azért nagyjából aludtunk. Aztán jöttek-keltek a stuardessek: férfiak is voltak!! Nekem ez még új volt.. Volt egy édes kisbaba is előttünk! Azért nem semmi,hogy ilyen nagyon hosszú útra eljöttek a babával!! Telt-múlt az idő és megérkeztünk Szingapurba. Ott nagyon párás volt az idő, esett és ott is sötétedett. Hát igen, ez egy ilyen esti repülés volt, sajnos nem sok mindent láttunk, de a gépen volt egy repülés követő monitor az mutatta, hogy vagyunk, milyen magasan, hány fog van kinn..stb. Frankfurt-Szingapur távolsága (légvonalban) 10.247 km, 11.000 m magasan voltunk és 11 óra hosszat utaztunk.
Aztán magyar idő szerint 9 órakor, szingapúri idő szerint 18 órakor tettük le a lábunkat Szingapúrban. Egy óránk volt az átcsekkolásig, aztán megint fémes cuccok levétele: el sem tudom mondani, hogy hányszor öltöztem-vetkőztem...izgi volt! Ezek a szingapúriak!! Nagyon picik :) Odaálltam az elé a lány elé,aki áttapizott, kb a mellkasom alatt volt! Aztán egy órát vártunk,hogy a gépre szállhassunk. Felszálltunk a felszállókártyával és helyet foglaltunk. Megint vacsi és a pici pihenő jött: ez az út már csak 7 órás volt, 11.000 m magasan és összesen Szingapúr-Sydney távolsága 6.265 km volt. Az út ez idáig rendben is volt, de az utolsó egy-két órában olyan légörvényekben keveredett a gép, hogy csak úgy lestünk. Nagyon rázkódott a fedélzet és be is kellett kötni magunkat. Szóval én kis naív azt hittem,hogy megúszhatjuk galiba nélkül, de jó is volt utána a pilóta megnyugtatott minket,hogy minden okés!! Aztán láttuk, hogy merre is repültünk, melyik óceán felett, például az Indiai óceán felett, még Hyderabadot is láttuk, Hima városát is :) Ahogy repültünk úgy a nappali és éjszakai zónákat repültük át és amikor Sydney felé értünk, akkor a gép farok részénél sötét volt, az orránál pedig világos!!! Nagyon félelmetes volt. Láttuk felkelni a napot, gyönyörű színekkel! És aztán megpillantottuk a partot! A Csendes-óceánt és a Várost!!!! Úristen nagyon szép volt és hatalmas!!! Leszálláshoz készültünk. Magyar idő szerint este kilenckor szálltunk le. Beléptünk, leadtuk a kiszállókártyánkat, megmutattuk a vízumunkat és beléptünk a városba!! Azonnal vettem két sim kártyát, fel is töltöttük pénzzel!!! Aztán irány a taxi, aki tök kényelmesen elvitt minket a szálláshoz.
A szállás gyönyörű: nagyon szép, tágas, két magyar sráccal lakunk, akik közül az egyikkel már össze is barátkoztunk. Itt Sydney-ben nagyon más a levegő: otthon verebek csiripelnek, itt papagájok, otthon tölgyfák, itt pedig pálmafák vannak, csodálatos virágok!! Nagyon finom a levegő illata is!! Megmutatta Pisti, hogy mi hol van a lakásban, hogy működik. Jó nagy terasz részünk is van, még medence is!! Öcséém!!
Lepakoltunk, LEZUHANYOZTUNK!!! De jó volt, aztán Pisti mondta, hogy megnézzük a környéket. Bevásároltunk, megmutatta hol vannak a jó helyek, ahol érdemes vásárolni.
Aztán mondtuk neki,hogy nagyon-nagyon kedves és segítőkész, nagyon örültünk,hogy ideértünk, és hogy itt lakhatunk. Gabi már segített is Neki autót tolni, mert lemerült az aksija!! Furcsa, hogy itt minden jobb kormányos és automata váltós Jézuuss!!! Gyönyörű parkok is vannak!! De mekkorák, mindenhol futkároznak az emberek!!!
Nemrég lefeküdtünk aludni, mert már beszélni nem bírtuk a fáradságtól!! Ennyire rég voltunk K.O.-k!!! Aztán most felkeltünk, mert annyira izgultam, hogy mindent le szerettem volna írni a blogra!!!
Csináltunk fényképeket is Gabi mobiljával, mert én Frankfurtban csináltam a fényképezővel, de odajött a biztonsági őr és kitöröltette velem.Na bumm...
Most zárom soraimat, hamarosan lepihenünk. Itt már teljesen besötétedett!!!
Szép napot kívánunk Mindenkinek!!
puszi
G és E
Szerk: pár kép az útról
Ketten a Szingapúri reptéren
A gép, ami Frankfurttól Sydney-ig hozott
Edit elkölti első ausztrál dollárjainkat helyi SIM kártyára :)
