Ájájjjáááj...igen picit lemaradtam az írnivalókkal, de hát sok volt a melóm.
De most megpróbálom összefoglalni,hogy hogy is volt az elmúlt két hét történése.
Szóval hétfő...na mi is volt hétfőn. Bementem a Cliffordhoz leadtam az előző heti műszakomat. Találkoztam egy nagyon kedves munkatársammal, Fernandoval, szegény egy kicsit megfázott, de megörültem, hogy pénteken egy helyre osztottak be!!!Yeah! Aztán kaptam szerdára is műszakot. Viszonylag messzire kellett menni, nos Paulo Alvayaroval mentünk, amilyen kicsi perui srác, olyan dinamikusan vezet. Aztán egész végig nyomta a gázt, igaz,hogy picit késésben voltunk, de ugyanakkor "segített" nekünk a mindig jellemző bazi nagy dugó és a silly járókelők! Ahol végül is kilyukadtunk, az kb északra 1 óra autóútra van Bankstownban egy gyorsbiciklis versenypálya (neve: Duncan Gray Velodrome Carysfield roadon). Itt is szokásosan karácsonyi ünnep volt kedves kollegáimmal (Alessandro, Alex, Andi...). De igazából alig vártam, hogy vége legyen. Kinn sütött a nap! :) Végül aztán gyorsan vége lett! Tűztünk haza ezerrel, kocsival, közben meg kiképzést kaptam Paulo-tól az igazi brazil népzenét illetően! Jópofa volt!!! Pörögtünk ezerrel a kocsiban, közben meg néztem a Bankstown környéket: na ott nem szeretnék este csavarogni se egyedül, se csapatostul. Kicsit sok a "nemzetiségi" ott!
Aztán pénteken..változott a műszakom, nem tudtam elmenni a Macquire Parkba, ahova együtt mentünk volna Fernando-val. Na mindegy. Helyette Xenie-vel mentünk egy iparvárosba, ahol Alcon nevezetű egészségiparban tevékenykedő cég tartott rendezvényt az amerikai munkatársainak. Jópofák voltak!!! Beöltöztek vagy manónak, vagy télapónak, vagy angyalkának..a belső teremet átalakították havasa tereppé! Nagyon állat volt! Itt sikerült megkóstolnom egy olyan édességet, hogy uhúúú: roppanós, ropogós fehércsoki kókuszdarabkákkal és kandírozott gyümölccsel. ÚJJ és Pavlovával (ami egy habcsókos, habos gyümölcsös, tejszínhabos tipikus ausztrál édesség). Na csömör ezerrel!
Végül a szervezők felajánlották, hogy csinálhatunk mi a személyzet egy vicces fotósorozatot: tudjátok, mint amikor egy gépbe bedobtok érmét és megcsinálja a képet azonnal, közben meg nagyon vicces hátteret ad hozzá!!!! Nagyon jópofa volt!!
Nos aztán rohantam a második helyre: Museum of Sydney-be. Itt egy jó kis hosszú shift következett egy 10 órás. Na itt össze kellett szednem magam. Kávééé koffein...stb.
Majd jött Mychelly, brazil lány, de nagyon megszerettem. Vele voltam Mosmanba is együtt. Kérdeztem,hogy hogy örült-e a férje annak a sörnek, amit vitt anno neki, amit "kaptunk". Ez a rendezvény az Eclipse dolgozóinak készült. Na itt aztán volt ám gusztustalan gusztustalanság: a konyha...úhhhööö...levágott csirkeszárny a földön..meg saras csempe..meg eldobott használt anyagtörlőkendők...Anitaaa te szerintem meghaltál volna..na meg a szakács! Akármilyen kézzel nyúlkált a kajákhoz..meg a szagok.. JÉÉZUS! Itt ettem életem első osztrigáját. Na kíváncsi voltam, hogy milyen. Na próbáljuk is. De eeeeeez neeeem..fúújj.....az állaga nagyon olyan, mint egy tál...t.....ny.. na szóval életem első és uccsó osztrigája, no meg a hal????? JÉZUS, soha többet! Végül aztán vége lett ennek is, de nem ez volt életem legjobb shiftje.
Szombaton aztán megint megleptek egy shifttel. Egy zsidó családnál voltam, akinek a lányuk most ünnepelte a 13-id szülinapját, de kb 18-nak kinéztek azokban a ruhákban. Paulával épp azt beszéltük, hogy ha mi ilyen ruhákban jelentünk volna meg, akkor a szüleink kitagadtak volna (13 cm-es magassarkú, fenék alatt érő szoknya...stb...). Szóval volt érdekesség. Ez volt az a meló, amikor a csajok folyamatosan szaladgáltak, hiába próbáltak felnőttnek tűnni,még gyerek viselkedéssel nehéz és rohangáltak föl-alá..közben vigyáznom kellett a tálcámmal, hogy nehogy fellökjenek. Végre vége volt, kaptam egy kis édességet, mert egy egész szoba tele volt az édességükkel, amit a lányzó osztogatott a barátnőinek.Aztán hazamentünk Francescával.
A vasárnap...de jó is volt. Megbeszéltük Gabival,hogy akkor megyünk és megnézzük, ha törik,ha szakad, a Federation Wildlife Parkot (Blacktown), ahol reményeink szerint egzotikus állatokkal találkozhatunk majd. És akkor tényleg: koalát simogattunk és kicsike kengurut is, akinek az erszényében ott volt a picikéje (igazi zsebibaba volt) Nagyon édesek voltak. Sőt még az anyuka koalának is ott volt a hátán a picinye. Majd elolvadtam! De ezen kívül láttunk kb 3m-es krokodilt, meg fehér pávát..akik csak úgy szaladgáltak, ezért volt a park neve: vadvilág park :) Wombat is volt, meg tüskésbőrű állatka, meg tazmán ördög, aki valószínű,hogy a forma1-es világ új versenyzője lesz, mert alig tudtuk lefényképezni, annyi kört tett meg:folyamatosan csak körbe-körbe szaladgált. Csak úgy számoltuk a köröket!!!! De végül feladtuk. Láttunk kígyókat, jellegzetes ausztrál madarakat (pl. kokaburra..). Imádnivalóak voltak a koalák: csináltunk is közös képet velük! :) Jó kis élmény volt.
Szóval ez a Blacktown tele van igazi "feketékkel":nem igazán szeretnék itt sem lakni....nem igazán fehér embernek való hely.
Este még egy olasz házaspár(Bernadett és Adriano) barátunkkal találkoztunk, beültünk egy picit beszélgetni, jó volt egy már sokat látott emberekkel beszélgetünk. Aztán hazamentünk..mert az igazat megvallva az egész napos állatkertes séta kicsit lefárasztott.
Hát mára ennyit....remélem mindent le tudtam írni!!!
Szép napot!
G&E
